Az év utolsó kerékpározása

Sajnos az időjárás nem engedte meg, hogy az utolsó 2018. évi kerékpározásom a szabadban legyen. Szombaton tudtam tekerni, de sajnos másnapra eső jött és nem kockáztattam egy esetleges kicsúszást. Emlékszem rá, 2018. szeptember 13-án, mikor elkezdtem kerékpározni egy Hervis-es (nem negatív jelzőként használva) Kilimandjaro mounten bike-kal az volt bennem talán az 1000 km meglesz év végéig. Hamar, nem volt egy hónap sem, mikor megvettem életem első országúti kerékpárját, elhatároztam, hogy megpróbálom a szívem táján megerősíteni magam, elkezdek rendszeresen mozogni, kerékpározni még aktívabban. Ekkor már 1500 km lebegett a szemem előtt. Aztán hamar láttam, hogy talán 2000 km fölé is érhetek, a vége 3001 km lett. Az országúti kerékpár ezen sokat lendített, illetve Csikós Nagy Zsolt által összeállított edzésterv, Lénárd Béla ösztönzése (dunaújvárosi bringások). Ha rossz idő volt görgőztem, ha ki lehetett menni kint tekertem. A 3001 km-ből 458 km az mtb-vel tettem meg, több, mint 2500 km-et pedig Focus Cayo Evo karbon országúti kerékpárommal. A szervezetem teljesen átalakult, az amúgy sem nagy hasam teljes mértékben leszálkásodott, a combom sokat erősödött, az anyagcserém felgyorsult és reggelente nem ritka a 49-es bpm. Igaz az, amit egy cikkben olvastam, hogy a kerékpározás ha jól emlékszem 20 perc után boldoggá teszi az embert, elkezd az agy termelni egy anyagot, aminek ez köszönhető…és tényleg így érez az ember.

Egy kis összefoglaló a Stravatól.